Amikor ezeket a sorokat írom, még folyik a CEU és a civil szervezetek megmentése érdekében indított tüntetéssorozat. De az ellenzék ereje előbb-utóbb elfogy. Látjuk ezt más ellenállási formák és színterek esetében is. A civil társadalom első számú működésmódja a polgári élet, nem pedig egy demokratikus "permanens forradalom". A kérdés az, hogy hogy lehetne kipihenni magunkat úgy, hogy az ellenállásnak tartós nyoma maradjon.

Már a német megszállási emlékmű építésének idején javasoltam (egy rövid olvasói levélben), hogy az állami emlékmű megakadályozása helyett hozzunk létre egy ellen-emlékművet, pontosabban emléktáblát, amely leleplezi a kormány által sugallt hazugságot (hogy a zsidók halálba küldése kizárólag a németek bűne volt). Ehelyett egy törékeny "eleven emlékmű" jött létre, amelynek állandó őrzésre, egy támogató rendezvény-maratonra van szüksége. És fogy az erő, töredezik az egyetértés.

Aztán jött a Ligetvédők ellenállása a természetromboló betonprojekt ellen. Ez is már túl van a csúcspontján, a harckészség gyengül, az egyetértés megtört. A fák kivágását sikerült lelassítani, de az újabb kormányzati plakátkampány és az időközben elkezdett átalakítások jelzik, hogy előbb-utóbb itt is a kormány brutalitása fog felülkerekedni. Ugyanez látható az Orczy kertben, illetve várható a Római-parti mobilgáttal kapcsolatban is.

Mit tehetünk? Szerintem ezeken a helyeken is stabil emlékek elhelyezése az ésszerű. A Városligetben például elképzelek egy ilyen szövegű emléktáblát: "Az Orbán-kormány környezeti pusztítását a budapestiek 80 %-a ellenezte, és azt a lelkes önkénteseknek több mint egy évig sikerült megakadályozniuk." A Közép-európai Egyetem falán (vagy a helyén) is lehetne egy emléktábla: "Itt működik (működött) a Soros György magyar emberbarát által alapított és az Orbán-kormány által kiüldözött, világszerte híres egyetem". A civil szervezetekkel szemben hozott rendelkezéseket mindegyik szervezetnek a székhelyén lehetne megörökíteni: "A kormány által üldözött közhasznú szervezet." A kisegyházak felvehetnék a nevükbe: "A kormány által egyházként el nem ismert egyház".

Valaki azt mondhatná, hogy ezeket az emléktáblákat előbb-utóbb úgyis eltávolítanák. Lehet. De azokat meg lehet újítani, a tartalmuk graffiti formájában is vissza-visszatérhet. A lényeg, hogy érzékeltessük: az említett társadalom-ellenes döntésekkel kapcsolatban megvan, és tartós a különvéleményünk. Amely valójában a társadalom többségének véleménye.

Az ellenállás egyes formáit úgy kellene abbahagyni, hogy az erőnk ne forgácsolódjék szét, és az ellenállásunknak is nyoma maradjon. A szembenállás egyes aktusai nem tarthatnak örökké, de az ellenállás szelleme igen.

.